Csokoládé múzeum

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy vadászkúria, mely 1902-ben épült gróf Wágner családja számára. Időközben a család kivándorolt az országból és a kúria a II. világháború után közintézményi feladatokat látott el, de mikor már erre is alkalmatlan volt az önkormányzat úgy döntött, hogy értékesíti. Így sikerült egy vállalkozónak megvásárolnia 1998-ban és fáradtságos munkával 2008-ban megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt, mint a Csokoládé Múzeum.

Sokat hallottunk már mi is eme csábító helyről, így nyakunkba vettük a várost, hogy teszteljük a finomságokat. Ahogy megláttuk a ház külsejét tudtuk, hogy nem közönséges helyre érkeztünk. A kastélyra emlékeztető ház kertjében egy-egy fél Mozart golyó foglal helyet, így már ez sem volt szokványos látvány számunkra. Viszont mikor beléptünk az ajtón onnan tudtuk, hogy jó helyen járunk, hogy finom csokoládé illat lengte be már az előteret is és kicsit tényleg úgy éreztük magunkat, mintha a Charlie és a csokigyár című filmben a szereplők.

Kedves kalauzunk néhány szó erejéig beszámolt nekünk a ház történetéről, majd következett az élvezeti rész. Felfedték előttünk a csokoládé szökőkutat, ahol a túránk kezdetét vette. Minden résztvevő kapott egy pálcikát, melyre felszúrhatta a maga csokoládé golyóját mellyel szerencsét próbálhatott a csokoládé szökőkútnál, ahol első interaktív programja megkezdődött.

Miután mindenki megízlelte e finomságot, utunk egy kis bemutató terembe vezetett ahol a csokoládé történetét egy körülbelül 20 perces előadás keretein belül meghallgathattuk, illetve az ott látott ereklyék történetét tudtunk meg. Ezután az érdekfeszítő beszélgetés után következett a kreatív része a túránknak. Egy saját csokoládé emléket készíthettünk magunknak, melyet ízlés szerint díszíthettünk azzal amivel akartuk. Kezünkbe vehettük a chilit, rózsaszirmot, fahéjat és még sorolhatnám az előkészített ízesítő anyagokat.

Miután sikerült a kis emlékünket befejeznünk egy pohár gőzölgő forró csokoládéval a kezünkben várt ránk egy körülbelül fél órás videózás, melyben kicsit kételkedtem először, hogy érdekfeszítő lesz e számomra, de szerencsére csalódtam és nagyon jól szórakoztam. A film a csokoládé kialakulásáról szólt, illetve, hogy jutott el hozzánk és mire használták amikor még nem tudták e finomságról, hogy édességhez kiváló alapanyag. A videózás közben kedves tárlatvezetőnk többször visszatért egy-egy kocka vagy golyó formájában hozott édességgel. Ezek után pláne nem lehetett unalmasnak nevezni a filmet.

A kis pihenés után néhány szó esett az egészséges csokoládéról, az egészségről, majd beinvitáltak minket a cég boltjába, ahol a finomabbnál finomabb csokoládék közül lehetett válogatni és megvásárolni, hogy otthon is élvezhessük az ínycsiklandozó falatokat és emlékezzünk rá, hogy milyen pompásan éreztük magunkat a város szívétől távol eső kis birodalomban, melyet Csokoládé Palotákén is szoktak emlegetni, akik már jártak itt.

Kormos-Rényai Katalin