Magazin a tudatos szülőknek, családoknak
Magazinunk témája: szülő, gyermek, család, párkapcsolat, baba, fejlődés, gyermekfotó
Tanácsadás: gyermekorvos, családterapeuta, gyermekpszichológus, , gyermekbetegségek
Hirdetésfelvétel nyomtatott magazinunkba és online felületeinkre: 06-20-480-1751
Megjelenési területek nyomtatott magazin: IV, XIV, XV, XVI, XVII. kerület, Csömör, Kistarcsa, Kerepes, Gödöllő, Veresegyház, Fót, Dunakeszi, Mogyoród
 Skita Erika és Turáni Szabolcs Családi kommunikáció, kapcsolatfejlesztés, coaching Jogászként és projekt managerként, majd trénerként és coach-ként dolgoztunk az elmúlt években, gyermekeink születését követően pedig szülői kommunikációs tréningeket tartunk a több, mint 30 éve sikeres Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje c. könyvre épülő tréning alapján amely családok tízezreinek segített örömtelibbé, gördülékenyebbé tenni a családi élet mindennapjait. Weboldalunk: www.ertsunkszot.hu Facebook: www.facebook.com/Ertsunkszot  Minden gyerek egyforma? A múlt héten olvastam egy hírlevélben, amint egy 3 gyermekes anyuka azzal „dicsekszik” hogy egy bizonyos nevelési módszert követve a 3 hónapos kislánya már átalussza az egész éjszakát, és hogy ez garantáltan MINDENKINÉL működik. Bevallom, már itt kinyílt a bicska a zsebemben, mivel az én meggyőződésem az, hogy minden gyerek más, és bár valóban rá lehet erőltetni minden gyerekre ugyanazt, a kérdés inkább az, hogy jót teszünk-e vele? A gyereknek, természetesen... Elengedni is tanulni kell Mindenki számára, akinek a gyermeke szeptembertől bölcsis, ovis vagy iskolás lesz, kicsit összeszoruló szívvel számolja a napokat – így vagyok ezzel én magam is. Különbség van persze azok között, akik már bölcsi után kerülnek oviba, vagy ovi után iskolába, és azok között, akik először engedik közösségbe gyermeküket. Ez utóbbiakhoz szólnánk mai írásunkban. „Beszélj úgy, hogy érdekelje...” Sokszor és sokan kérdezik, miután elmondjuk, miről is szól a „Beszélj úgy, hogy érdekelje...” tréning, hogyan lehet ezt tényleg alkalmazni? Lehet egyáltalán? Amikor a szülő fáradtan hazaér, és a gyermeke tizedszer sem hajlandó meghallani, hogy jöjjön már vacsorázni, vagy indulás fürödni, akkor másnál nem szakad el a cérna? Honnan van ideje és energiája bárkinek, hogy a feszült helyzetekben tudatosan végiggondolja, mit és hogyan mondjon? Hogyan bátorítsuk együttműködésre?
Szülő-gyerek kommunikáció
– avagy beszélj úgy, hogy érdekelje...
Szülő-gyerek kommunikáció:
Vessünk véget a skatulyázásnak!
 Amikor a skatulyázás témaköréhez érkezünk, a foglalkozás folyamán mindenki bevallja, hogy bizony előforsult, hogy őt magát skatulyázták már be, vagy ő maga „tett dobozba” valaki mást. Fontos megjegyezni, hogy a pozitív szerepek is, mint a „megbízható, kötelességtudó, okos” néha nagy terhet rónak arra, akiről ez az általános vélekedés.
 Szülő gyerek kommunikáció – Hogyan dicsérjünk?
A dicséret mindig hálás téma. Azt gondoljuk, hogy ezen nincs mit tanulni, dicsérni mindenki tud. A tréningeken részt vevők legnagyobb része azonban megdöbben a dicséretről szóló foglalkozásokon. Na de ne szaladjunk ennyire előre...
Szülő-gyerek kommunikáció Szülőként sokszor felmerülhet a kérdés, mikor, mit engedjünk meg a gyermekünknek. Mikortól hagyjuk pl. egyedül inni, adunk a kezébe ollót, hagyjuk egyedül öltözni? A válasz minden szülőnél eltérő lehet, hiszen mindenki maga érzi, hogy mikor jön el az a nap, amikor gyermekére bízza élete egy-egy kis részletének ellenőrzését. Hogyan fogadjuk el az érzéseket
Szülő-gyerek kommunikáció
Büntetés helyett
|
Szakértőink rovata
|
Hírnök Lapcsalád - Hírnök Csoport
CSALÁDI MAGAZIN
Minden gyermek hosszú tanulási folyamaton megy keresztül születésétől egészen felnőttkoráig. Ennek látványosabb oldala amikor felemeli a fejét, oldalra fordul, felül, feláll, elindul... Utána persze megtanul beszélni, szobatisztává válik, olvas, ír... és még sorolhatnánk.
A büntetéssel nevelés ellen és mellett számos érvet és pszichológiai irányzatot felsorolhatnánk. Jelen írásunknak azonban inkább az a célja, hogy megmutassuk, milyen más lehetőségeink vannak a büntetés alkalmazása helyett, hogy a családi békét megőrizve, kifejezésre juttathassuk érzéseinket, gondolatainkat gyermekünk viselkedéséről.
